Magister artium liberalium nem lehetsz, mert nálunk ekkor még nem volt egyetem.
Hűbéresküt természetesen nem tettél senkinek, mivel ilyen szerződési forma Magyarországon nincs. A tartományúri hatalom kiépülésével egyre több kisebb birtokos lép valamelyik báró szolgálatába. Bővebben lásd lentebb a Familiáris történeti hátrányt. A király előírja és elvárja, hogy a földbirtokosok felhívásra bizonyos számú katonát állítsanak ki részére, ami a király hatalmától függő mértékben teljesül.
A szokott módon alkalmazható.
Az egyházi személy, custos, bukott tanonc, pap előnyök a szokásos módon alkalmazhatók. A beavatott előnyt nálunk táltosnak vagy tudósnak nevezhetjük, egyébiránt tartalma ugyanaz. A háborúkban sok külföldi zsoldos harcolt Magyarországon, a zsoldoskapitányok leginkább királyi szolgálatban lehetnek.
A kolduló szerzetesrendek hamar elterjedtek a keresztény világban. A domonkosok 1221-ben telepedtek le Magyarországon. A ferencesek a tatárjárás előtt kevéssel jöttek, első kolostoruk Cseriben létesült. Ez utóbbi rendet folyamatosan megosztották a szigorúbb és az enyhébb regulát kedvelők vitái, őket hívták obszervánsoknak, illetve minoritáknak.
A nemes/nemesasszony előny azt jelenti, hogy egy előkelő család tagja vagy. Csak őket nevezik nemesnek a 13. század közepéig, és csak az előkelők vagyona teszi lehetővé, hogy alkalomadtán valamilyen drága eszközt kaphass.
A lovagi státusz nem jellemző nálunk, bár egyes elemeit megtalálod a vitéz előnyben. A nyugati kultúra terjedésével Magyarországon is voltak lovagok és lovagrendek, ám ez csak egy cím, és nem egyezik meg a nyugat-európai lovag társadalmi helyzetével.
kisebb, társadalmi helyzet
A vitézek (serviensek) szabad emberek, akik kardjukkal szolgálják a
királyt, az ifjabb királyt, és alkalomadtán a bárók seregében harcolnak. Ha nem
veszed fel a földbirtokos előnyt, akkor épp csak annyi földed van, amiből
családoddal megélsz, és meglehet, neked is dolgoznod kell. Az előny tartalmazza
a hadi szolgálat kötelezettségét. Vitézi tettekkel gyarapíthatod
birtokaid számát. A bárói hatalom kiépülésével párhuzamosan egyre
több vitéz lépett szolgálatukba. Bár a familiárisi viszony korlátozta
szabadságukat, de ezáltal új érvényesülési lehetőségekhez is jutottak. A serviens elnevezés első ránk maradt
írásos említése 1214-ből való. IV. Béla 1267-ben a servienseket
nemesnek ismerte el.
Ha nem vagy szegény, kiváló
minőségű fegyverzeted és páncélzatod lehet, valamint egy hadi lovad. A 13.
századi vitézek szokásos felszerelése a lándzsa, kard, háromszögű pajzs,
összetett íj, bőrpáncélzat és hadi ló. Ha gazdag vagy, akkor lehet
fémpáncélzatod. A gazdag előny és a szegény hátrány a megszokott módon
befolyásol. Karakteralkotáskor vehetsz fel katonai jártasságokat. Az előny
csak férfi karakterek számára elérhető, és társítható a földbirtokos előnnyel.
kisebb, társadalmi helyzet
A várak tisztjei és jobb minőségű felszereléssel ellátott harcosai ők, akik
személyükben szabadok, bár nem költözhetnek el (kötött liberek), és gazdagabbak
a várnépeknél. Ha nem veszed fel a földbirtokos előnyt, akkor épp csak annyi földed
van, amiből családoddal megélsz, és meglehet, neked is dolgoznod kell. A várjobbágyok némelyike
nem mindig jogszerű módon lett birtokos, gyakran a várföldekből is hasítottak ki maguknak
földet egy-két falu erejéig. A szent király
szabadjainak hívták magukat. A várjobbágyok létalapját a vár bárói kézbe
kerülése alapvetően fenyegeti. Az ügyeskedéssel megszerzett birtokuk odaveszhet,
sőt a kevésbé szerencsések maguk is lesüllyedhetnek az egyszerű parasztok
sorába. Nem csoda hát, ha a várak elajándékozását bírói úton próbálták
megkérdőjelezni – sikertelenül. IV. Béla 1267-ben a
várjobbágyokat nemesnek ismerte el.
Ha nem vagy szegény, kiváló minőségű fegyverzeted és páncélzatod lehet,
valamint egy hadi lovad. A 13. századi várjobbágyok szokásos felszerelése a
lándzsa, kard, háromszögű pajzs, összetett íj, bőrpáncélzat és hadi ló. Ha gazdag
vagy, akkor lehet fémpáncélzatod.
kisebb, társadalmi helyzet
A keltjobbágyfiúk a várnépek közül a
várjobbágyok soraiba igyekvő harcosok. Saját birtokuk nem volt, továbbra is
szolgák maradtak, de kiemelkedő szolgálataik eredményeként némi kiváltságra
szert tettek. Vedd fel a szolga hátrányt, és nem lehetsz földbirtokos.
A keltjobbágyfiúk a többi várkatonánál jobb felszereléssel rendelkeznek, ezért
fel kell venned a gazdag előnyt. A várnépektől való különbözésük megfelel a conventusbeli csatlósok és a
custosok viszonyának. A keltjobbágyfiúk kiváltságos helyzetét alapjaiban rengeti
meg, ha vár egy báró kezére jut. Nagy eséllyel lesüllyednek az egyszerű
parasztok közé.
Jó minőségű fegyverzeted és páncélzatod lehet, valamint egy hadi lovad. A 13.
századi keltjobbágyfiúk szokásos felszerelése a lándzsa, kard, háromszögű pajzs,
összetett íj, bőrpáncélzat és hadi ló. Karakteralkotáskor vehetsz fel katonai
jártasságokat, valamint 25 tapasztalati pontot kapsz, amit katonai jártasságokra
költhetsz. Az előny csak férfi karakterek számára elérhető.
A conventuslakó, kézműves, hermetikus mágus, kereskedő, paraszt és kóborló előnyöket változtatás nélkül alkalmazhatod. A paraszt olyan szabad embert takar, aki rendszerint földet művel, s meghatározott adókkal tartozik utána a földbérlethez hasonló módon. A hospesek feltétlenül ebbe a kategóriába tartoznak.
ingyenes, társadalmi helyzet
Ezzel a névvel itt a kiváltságolt népekhez tartozó
szabadokat illetjük (székelyek, besenyők, majd kunok, jászok), akik katonai szolgálattal
tartoznak a királynak. Sajátos viszonyaik miatt ne vegyék fel a földbirtokos előnyt, de
gazdag előnyük lehet. Ha nem vagy szegény, kiváló minőségű fegyverzeted
és páncélzatod lehet, valamint egy hadi lovad. A 13. századi könnyűfegyverzetű
segédnépek szokásos felszerelése a lándzsa, kard (esetleg szablya, besenyőknél
buzogány), összetett íj, bőrpáncélzat és hadi ló. Kard helyett meglehet, csak
könnyű fokosod van. Karakteralkotáskor vehetsz fel katonai jártasságokat. Az
előny csak férfi karakterek számára elérhető.
ingyenes, társadalmi helyzet
A várnépek szolga személyek, akik
egy királyi vár közelében élnek, művelik a várföldeket, ellátják a várat minden
szükséges dologgal, és szükség esetén az ispán zászlaja alatt hadba vonulnak.
Alapvetően a vár védelme a feladatuk. Ha nem vagy szegény, jó minőségű
fegyverzeted és páncélzatod lehet. A 13. századi várkatonák szokásos
felszerelése a lándzsa, kard, háromszögű pajzs, összetett íj, bőrpáncélzat. Kard
helyett meglehet, csak könnyű fokosod van. Karakteralkotáskor vehetsz fel
katonai jártasságokat. Az előny jártasság csak férfi karakterek számára
elérhető. Vedd fel a szolga hátrányt.
Zsivány és idegen itt is lehetsz. Idegenként a zsidó vagy a kun származás jön számításba, bár más pogány nép tagját – például az izmaelitákat – is érintheti a hátrány. A rendes keresztények megütközéssel fogadják a kunok pogány vallását, haj- és szakállviseletét. Ha egy kun megkeresztelkedik, és felhagy ezekkel a szokásokkal, akkor a hátrány kisebb lesz, vagy megszűnik. Ám a szabálykönyvvel összhangban nem lehet hátrányként olyasmit felvenni, ami a játék során könnyen megszüntethető – jelen esetben ragaszkodnod kell vallásodhoz és szokásaidhoz. A hátrány mellé vegyél fel még egy társadalmi helyzet előnyt vagy hátrányt, mert ez csak származásodat jelzi.
Megbélyegzett, kiközösített és zsiványvezér szokásos módon lehetsz.
kisebb, társadalmi helyzet
Nem szabad ember, hanem valakinek a szolgája, a tulajdona vagy. Urad
bármit megtehet veled, el is adhat. Bár ha megöl, akkor az egyházi törvények
szerint vezekelnie kell. Lehetsz földműves,
foglalkozhatsz kézművességgel, vagy más szolgálatokat végezhetsz,
például szakácsként. Súlyosabb törvények vonatkoznak rád, mint a szabadokra, és ha
telekre ültettek többet kell adóznod. Egyes szolgák mindazonáltal fontos
szerepet tölthetnek be uruk mellett, helyenként katonáskodhatnak is,
Magyarországon például a várnépek (lásd fentebb).
A tatárjárás után olyan nagy a munkaerőhiány, hogy uradtól
elszökve más vidéken könnyedén szabad státuszba kerülhetsz, vagy ezt
megelőzendő, urad felszabadíthat.
Magyarországon nincs hűbéreskü hátrány. Az óriásvérű előny és a vérfarkas (likantróp) hátrány nálunk nem jellemző, ezért csak külföldről betelepülőknek és leszármazottaiknak lehet nagynéha.
Nagyobb hermetikus hátrány
Adományodat egy szellemtől kaptad, hogy táltossá legyél. Azonban mestered felfedezte a
mágia iránti tehetségedet és elvitt
magával egy conventusba, ahol nagy nehezen magusszá nevelt. A
hermetikus mágia azonban nehezen megy neked, mivel adományod ettől idegen
természetű. Minden hermetikus mágián alapuló műveletedet, varázslást és
műhelymunkát egyaránt 2 pontos büntetés sújt, kivéve a tanulást. Könyvekkel,
műveltséggel és műhelymunkával kapcsolatos erényeket nem választhatsz. Látod a
más számára láthatatlan dolgokat, ezért ingyen megkapod a tisztánlátás előnyt. A
táltosok erős emberek, erre a tulajdonságodra pozitív értéket tegyél. Az
adományt juttató szellem igyekszik elveszejteni, mivel nem hallgattál hívására,
és nem lettél táltos. Mágikus hatalma 60 körüli, és jövőlátó képessége miatt is
nehéz elpusztítani. Ha ez mégis megtörténik, adományod is megsemmisül. A
zaklatás annyit tesz, hogy gyakran vannak rémálmaid, néha meglöki a
kezedet, amikor precíz műveleteket végzel, elkábít a csatában és hasonló módokon
kínoz.
A magyarországi tündérek sajátsága különleges szépségük, erre utal a szépasszony kifejezés is, amivel illették őket. Ezért a legegyszerűbb, ha a szabályok tekintetében sidhe-nek tekintjük őket. Sok tündér származású embernek van alakváltó képessége, rendszerint lóvá, szárnyas lóvá, vagy valamilyen madárrá változhatnak. Az alakváltás jártassággal ezt te is megteheted. A nagyobb folyókban és tavakban vízitündérek tanyáznak, ők halakká és vízimadarakká változhatnak. Néhányuk nem alakváltó, hanem bőreváltó előnnyel bír.
Kisebb természetfölötti előny
Amikor valamit meg szeretnél tudni egyszerű dolgod van: révületbe
esel fél-másfél órára, ezalatt a
szellemek választ adnak a kérdésre. Kábító szereket ehhez
nem kell használnod. Dobj egy kockával és add hozzá észlelésedet + rejtezésedet. Amennyiben
köznapi a kérdés 9+ eredményt kell elérned
dobással, természetfölöttinél 12+-t.
Néha előre megálmodod ki és milyen kéréssel
fog fölkeresni. Lehetnek spontán jóslataid is,
ám zömmel kérdésedre jön válasz
és mindig rejtezés alatt. Megkapod az első szintű rejtezés
jártasságot. Jellegzetességei: elveszett tárgy-jószág-ember,
bűnesetek, rejtett kincs, szerelem, időjárás,
halottlátás, a legjobb orvosság meglelése.
Mesélő! Soha ne hagyd, hogy a Rejtezés örve alatt a játékos elrontsa
kalandjaidat. Csak annyi információt adj ki, amennyi jólesik.
Kisebb történeti hátrány
A táltos ló egy intelligens mágikus hátasló. A lovaglás és
az állatgondozás ismerete szükséges, nem szabad
elhanyagolni, mert otthagyhat! Bár a táltos sok
ismerettel bír, ne tekintsük könyvtárnak.
Képes átváltozni gebéből pompás
lóvá és vissza, ezenkívül vagy mások
átváltoztatására is képes, vagy
lehelhet tüzet (lásd a Misztikus Magyarország c. fejezetet). A táltos lovat a történetben
akár valamelyik játékos is alakíthatja. A játékot a
táltos ló nélkül is lehet kezdeni, s a megszerzése is lehet egy kaland témája.
A bikává és a lóvá változás jellegzetes táltos képesség. A tündér eredetű karakter főképp lóvá, szárnyas lóvá vagy madárrá változhat. A vízitündérek hallá vagy vízimadárrá.
Kisebb természetfölötti előny
Képes vagy használni a táltos
gyógyítást. Testi és lelki betegségeket,
megszállásokat gyógyíthatsz 9+ eredményű
dobással, ha a beteg követi útmutatásaidat.
Nullás dobásnál a betegség táltosi
gyógyítással nem kezelhető. Fertőzötteken
(pl. leprás, pestises) nem segíthetsz.
Megkapod az első szintű javaslás jártasságot. Jellegzetességek: csonttörések, megszállottak,
mentális betegségek, a hús bajai.
Kisebb történeti hátrány
Valamelyik ősöd, esetleg te magad nem királyi adomány vagy más törvényes úton,
hanem önkényes foglalás folytán tettél szert birtokra. Semmilyen irattal nem
tudod igazolni tulajdonod jogosságát, és néhány környékbeli tud is erről.
Számolhatsz vele, hogy amennyiben kiderül, elveszítheted szerzeményedet. Erre jellemzően a királyi
birtokvisszavételek kapcsán
(1228-1231 és 1235-1238),
vagy a vár magánkézbe kerülésekor
kerülhet sor. A hátrányt a földbirtokos előnyhöz lehet felvenni.
Ha a karakter gazdag, akkor birtokainak felére vonatkozik a hátrány, s ha
elveszíti ezeket, akkor a gazdag előnyét elveszíti vele.
Familiáris
Nagyobb történeti hátrány
A serviens, illetve későbbi korokban a nemes szerződést kötött egy báróval, hogy
az megvédelmezze őt és birtokát, ezért cserébe szolgálattal tartozik. A familiárisi
szerződést többnyire szóban kötik, ami jellegét tekintve megegyezik a
hűbéresküvel, de nem hoz magával tulajdonátadást, szövevényes
alá-fölérendeltségi viszonyokat, sem örökletességet. A hibát kb. 1210 után alkalmazhatjuk, egyre
több vitéz, majd pedig nemes lép önként vagy kényszerrel familiárisi
kapcsolatba.
Földbirtokos nemes
Vörössipkás
Beavatott (táltos, tudós)
Bukott tanonc
Custos
Egyházi személy
Keltjobbágyfiú
Kolduló szerzetes
Nemes/nemesasszony
Pap
Várjobbágy
Vitéz
Zsoldoskapitány
Conventuslakó
Hermetikus mágus
Kereskedő
Kézműves
Kóborló
Paraszt, hospes
Szabad harcos
Várkatona
Idegen
Zsivány
Kiközösített
Megbélyegzett
Szolga
Zsiványvezér
A történelmi hangulat egyik alapvető eleme, hogy kik a conventus közvetlen szomszédai. Valószínűleg legalább egy-két falut találunk a környéken, de ha sűrűbben lakott vidéken terül el, akkor nyilván többet is. Fontos kérdés, kik laknak ezekben a falvakban.
Milyen nemzetiségűek lakják a falut? Tájegységtől és kortól függően lehetnek magyarok, székelyek (korábban nem csak Erdőelvén éltek), a honfoglalás korában itt talált szlávok, avarok (nagyon hamar beolvadtak), szlovákok, horvátok, szlovének, szerbek, kabarok (talán a 11. századig), besenyők (11. századtól), úzok, kölpények (a honfoglalókkal jött skandinávok), kálizok (horezmiek), kunok (1240-től folyamatosan költöztek be), jászok (talán a kunokkal jöttek), románok (a tatárok elől menekülve főként 1240 után), szászok (főként 1242 után), latinok (olaszok, vallonok, ők főként városokba telepedtek), ruszinok (1235-től, de legtöbben a 14. és 15. században jöttek). Vegyes nemzetiségű falvak is lehetségesek.
Ne feledd, hogy a nomád népek falvai vándorló falvak voltak. Nyáron sátorban
laktak, télen veremházban. A magyar vándor falvakat 1100 körül igyekeztek helybenlakásra szorítani,
de az állandó falvak csak a tatárjárás után alakultak ki.
Ekkor kezdtek rendes házakat építeni, amiben nagy szerepük volt a beköltöző
hospeseknek. Döntsd el, hány házból álljon a falu. A régi falvak
kicsik voltak, akár 6-8 házból álló falvak is lehetségesek.
A lakók lehetnek szolgák, vagy szabadok. A szolgák helyzete eleinte teljesen
megegyezett a rabszolgákéval, később, főként a tatárjárás után egyre több helyen telket kaptak
gazdálkodásra. A szabadok földbérletszerű adót fizettek meghatározott
terményekben.
Egyes királyi falvak csakis meghatározott termékekkel adóztak, például
szőrmével, hallal vagy kardokkal.
Néhány faluban van vízi- vagy szélmalom.
Ki a falu ura? Lehet királyi, királynéi, hercegi, egyházi, kolostori
birtokban a nagyobbak közül. Az előkelőknek II. András előtt 10-20, de
legfeljebb 30 birtoka lehetett az országban szétszórtan. Az egyházi birtokok is
szerteszét helyezkedtek el, a dömösi egyház ránk maradt tulajdoni lajstromából
kiderül, hogy birtokaik több megyében voltak elszórva. Az egységes birtoktestek
a nagy mérvű birtokadományokkal jelentek meg II. András alatt. Korábban is
lehetséges volt a birtokok cseréje vagy eladása, így szerencsés esetben több
birtok is koncentrálódhatott legalább ugyanabban a megyében.
A vitézeknek, vagy katonáknak jóval kevesebb birtokuk volt, talán 1-2. Voltak
olyan falvak is, melyet teljes egészében szegényebb vitézek laktak, egy-egy
telken gazdálkodva. A székelyek is ilyen módon művelték földjeiket.
A várjobbágyoknak is lehetett birtokuk. Tartozhat a
falu egy várhoz, hogy annak ellátását biztosítsa. A birtok ura is lehet idegen
származású, például egy lovag, aki felajánlotta kardját a királynak.
A szórt birtokok urai lakhatnak a faluban, vagy jellemzőbben évente
idelátogatnak és elfogyasztják a beszedett terményeket. Bizonyára kijelölnek egy
intézőt, aki felügyeli a birtokot.
Vannak-e jellegzetes alakok a faluban? Például az intéző, kovács, egy nagy erejű legény, táltos (tudományos ember), bábaasszony, boszorkány, félnótás, mesemondó, világlátott, vagy más népből való. Bármilyen látványosabb természetfölötti képességgel rendelkező ember jellegzetesnek számít. Egy-három ilyen alak bőven elegendő, s leírásukhoz bőven elegendő egy-két sor.
A pap fontos eleme lehet a meséknek, ezért alakjának mindenképp
szentelj kellő figyelmet. Lehet a pap elhivatott és buzgó (igaz hit) vagy
gyarló, szigorú vagy elnéző, aszkéta vagy élvhajhász egyaránt. Legtöbben
bizonyára a középúton helyezkednek el. Egyben közösek, valamennyire mindegyikük
igyekszik megőrizni az egyház tekintélyét.
Tíz faluhoz tartozik egy templom (eleinte), ezek közül az egyikben lakik a pap.
Melyikben? Időnként bejárja a körzetét, beszélget az emberekkel és ellenőrzi,
nincs-e megátalkodott pogány a vidéken. A falusi plébános kevéssé művelt,
latinul beszélgetni nem tud, csak misézni. A 11. században helyenként még a falusi papok tanították
leendő utódaikat. A szolgasorú gyermekek számára kiemelkedési lehetőséget
jelentett a tanulás, ám Kálmán uralkodása idejétől szolga nem emelkedhetett
klerikussá csak ha ura felszabadította.
Két telek tartozik a templomhoz, ezt szolgákkal művelteti meg. Az alsópapság
tagjai gyakran foglalkoztak pénzkölcsönzéssel, kereskedelemmel (például só),
kocsmázással.
Kálmán uralkodásáig a pap szabadon megnősülhetett, eztán már nem, sőt ágyast sem
tarthatott. II. Gyeücsa (1141-61) viszont nem kifogásolta egyházi személyek
nősülését, tehát az új szokás viszonylag lassan terjedt el az országban. Kálmán
király idején adómentességet kaptak, csak saját
bíróságuk ítélkezhetett fölöttük.
Tíz-tizenöt kilométeren belül levő fontosabb dolgok lehetnek egy kisebb vagy nagyobb város, apátság, kolostor
vagy zárda, remeték,
híresebb táltos, vár, más nemzetiségű népek, országhatár, megyehatár, udvarház
(ide gyűjtik be a királyi birtokok terményeit, s ide látogat a királyi udvar az
év meghatározott szakában), nagy folyó, tó, mocsár vagy hegység, bányák. Esetleg mágikus
lények: hétfejű sárkány, óriás, tündérek, vízitündérek, griffmadár, aranyszőrű
ménes, szellem, manók, törpék, netán egy igazi vasorrú bába. Megyénként
kettő-négy táltossal számolhatunk.
A conventus auráján
kívül más természetfölötti helyek is lehetségesek, például kisebb aura,
tündérerdő, tündérkörök, szent helyek (vértanú halálának helye), pokolba vezető
út (barlang).
A városok lakói általában nem magyarok, vagy csak részben azok. Kevés a város, s azokat főként szászok vagy szlávok lakják. Nyugatról latin, zsidó és francia kereskedők érkeztek. A 12. századtól francia (olasz, vallon) városnegyedek alakultak ki Esztergomban, Fehérváron, Egerben, Nagyváradon, Pécsen, Zágrábban. A tatárjárás idején sokat kiirthattak közülük, a többiek beolvadtak. Pestet a Taksony fejedelem idején letelepedett volgai bolgár kereskedők lakták, akiket magyarul szaracénnak, izmaelitának, böszörménynek neveztek. Az Aranybulla kiadása után elűzték őket, helyüket kb. 1230-tól szászok vették át.
Ekkor Erdélyt még Erdőelvének hívták, ezért a tribunál neve helyesen Erdőelvi
tribunál.
Az embereknek egy nevük volt, az előkelőbbeknek talán
nemzetségi nevük is. Régi magyar neveket az
Árpád-kori magyar nevek c. fejezetben
találsz.
Az ország fővárosa eleinte Fehérvár, a 14. század elejétől
Buda.
Az Árpád-korban a ruháknak még
nem volt zsebe, az
emberek övükre függesztett zacskókban tartották
apróbb holmijaikat, pénzüket.
Az emberek soványak voltak, csak a gazdagoknak volt lehetőségük annyit enni,
hogy elhízhassanak.
Jártasságok tanulására szolgáló könyv egyedül a Donatus-féle latin nyelvtan
volt. Hermetikus jártasságokhoz elképzelhető könyv.
A nők kb. 15, a férfiak 20 éves kor
körül házasodtak. A születés évét nemigen tartották számon, még
a főúri családokban sem.
A leprásoknak csengőt kellett hordaniuk, hogy
mindenkit figyelmeztessenek.
Énekmondóinkat igricnek, lantosnak
vagy regösnek mondták.
Évente csak kb. száz napon
lehetett együtt hálni az asszonnyal, a menstruáció,
a böjt és az egyházi ünnepek tiltottak
voltak. Elvileg.
Az inkvizíció a táltosperekkel mutatkozott be nálunk.
Ha szabad ember szolgával házasodott, elveszítette szabadságát.
A vitézek (serviensek) és a várjobbágyok 1267-ben kaptak nemesi címet. Addig az
előkelőket hívták nemeseknek. Az előkelőket később báróknak nevezték.
Olvasd el a Középkori jellem c. fejezetet.
A bírósági eljárásban
döntő szerepet az istenítélet játszotta. A
tüzesvas próbán miután az elítélt
"hordozta a vasat", sebét bekötötték
és lepecsételték. Két nap után
megnézték, ha gyógyulni kezdett a seb, az
ártatlanságot jelentett, különben bűnösnek
bizonyult. A vízpróbán a megkötözött
embert vízbe dobták. Ha a víz magába
fogadta, vagyis elsüllyedt, gyorsan kihúzták az
ártatlan embert. De ha a víz kivetette magából,
az bizonyítékot jelentett bűnösségére.
Az előkelőknek nem kellett vasat hordozniuk, elegendőnek bizonyult, ha esküt
tettek a szent keresztre. Istenítéletet Kálmán óta csak székesegyházakban
vagy nagyobb prépostságokban - kb. 20 településen - lehetett végrehajtani.
Az előkelők gyakran bajvívással rendezték vitás ügyeiket. Ez is az istenítélet
egyik formája.
A poroszló a bíró segéde. Földbirtokkal rendelkező és nyilván tekintélyes
férfiú lehetett csak
poroszló, hogy legyen fedezet az esetleges tévedésére. Feladata
az eljárásban való tanúskodás, a megvádoltak kísérése a bíró elé és az
istenítéletre, az ítéletek végrehajtása (de nem hóhér!).
Az előkelők, vitézek és a királyi várak szolgálatában álló harcosok
időnként hadjáratba vonulnak, ahol dicsőséget
szerezhetnek maguknak, vagy legrosszabb esetben odavesznek. Ez lehet kaland is.
Egyes szereplők meghalnak, új jellegzetes alakok lépnek a játékba.
Éhínség, járvány, árvíz, erdőtűz, sáskajárás, egérözön, ellenséges katonák fenyegethetik a
környéket és a conventust. Természeti katasztrófa 5-15 évente előfordulhat, s
akár egymás utáni években is. A pestis 1300 után jelentkezett 10-12 évente, de
nálunk nem volt olyan súlyos, mint nyugaton.
Hadjáratok érinthetik a környéket a tatárjáráson kívül is. Nem csak külső hadak
érkezhetnek, a belháborúk végigkísérték a kort.
Az elhagyatott helyeken fekvő conventusok környékére telepesek érkezhetnek.
Cserélődhetnek a szomszédok a család kihalása miatt, elajándékozott vagy eladott
birtokok esetén. Elaprózódhat egy birtok a számos utód kezén.
Új falvak jöhetnek létre erdőirtással, s a régiek is gyarapodhatnak
lélekszámban. Régi falvak halhatnak ki valamilyen csapás miatt és akár a
birtokosnak is el kell miatta hagynia a vidéket, de idővel hozhat új
telepeseket. Akinek az ország több pontján is van birtoka, az könnyebben
átvészeli az egyik elvesztését.
II. András uralkodásának idején alakulnak ki a tartományúri birtokok. Nem
kényszerből adományozott, a bőkezűség személyiségének része volt. A conventus
közelében fekvő birtokok esetleg egy tartományúr kezére juthatnak. Sok vitéz lép
önként vagy kényszerből valamelyik báró szolgálatába.
Az 1279-es budai zsinattól kezdve csak a pap adhatott nevet a gyereknek. Ettől
kezdve értelemszerűen a keresztény nevek váltak általánossá, bár egynémely
esetben továbbra is használtak magyar neveket.
Készült: 2006.08.19.
Utolsó simítások: 2006.09.23.